vidyamAn varte chhe. AvA paramasvabhAvI AtmAne shraddhA–gnAnamAn laIne tenun chintan karyun
tyAn samasta parabhAvo te chintanamAnthI chhUTI gayA, eTale tyAn saheje parabhAvonun
pratyAkhyAn thaI gayun. Avo sahajasvabhAvI AtmA jeNe jANyo nathI tene tenun chintan
paN hotun nathI eTale parabhAvano tyAng paN tene hoto nathI. jenA shraddhAgnAn to
rAgAdi parabhAvonA grahaNamAn ja rokAI gayelA chhe tene parabhAvanun pratyAkhyAn kevun?
anubhUti jo na kar to pachhI jIvanamAn karavAnun shun chhe? are, mumbaImAn devanAranA
kattalakhAnAmAn lAkhonA hisAbe pashuo kapAshe – em sAmbhaLatA kevI kampArI chhUTe chhe?
paN bApu! anantavAr AtmabhAn vagar tun sansAramAn kaShAyo, ane agnAnathI sansAramAn
rakhaDatAn te pote kasAIpaNe evA kArakhAnA anantavAr mAnDyA. have AvA avasaramAn
pramAd karavA jevun nathI. jenA anubhavanI vINAno jhankAr thatAn paryAyamAn atIndriy
AnandanA vedanathI AtmA DolI UThe chhe – evo hun pote ja chhun – em gnAnI antarmukh
thaIne AtmAne chintave chhe.
na kare tene tenun dhyAn ke chintan kyAthi hoy? dharmI to kahe chhe ke amArI anubhUtimAn
kevaLagnAnanI mUrti paramasvabhAvI AtmA jayamvat varte chhe, te pote vidyamAn varte chhe;
amArI shraddhAmAn amArA gnAnamAn amArA vedanamAn te Avyo chhe tethI te jayavant chhe, tene
ja ame svatattvapaNe chintavIe chhIe, temAn koI parabhAvano kadI pravesh nathI. are, ek
kShaN paN Avun AtmAnun chintan to kar! AvA chintananI kShaN te apUrva kShaN chhe –
jANe – jue je sarva, te hun em gnAnI chintave. 97.
nathI, – Avo hun chhun em gnAnI chintave chhe.