guphAmAn dvAramAnthI nIkaLIne AryakhanDanA ardhabhAgamAn pUrva taraph vaLIne pratham UnDAI karatAn
dashagaNI arthAt pAnch kosh UnDI temaj prathamanI pahoLAI karatAn dashagaNI arthAt sADI
bAsaTh yojan pahoLI gangA nadI pUrva samudramAn pravesh kare chhe. A gangAnI jem sindhu nadI
paN te ja himavat par sthit padmahdamAnthI parvatanI upar ja pashchim dvAramAnthI nIkaLIne
pachhI dakShiN dishA taraph AvIne vijayArdha parvatanI guphAnA dvAramAnthI nIkaLIne AryakhanDanA
ardhabhAgamAn pashchim taraph vaLIne pashchim samudramAn pravesh kare chhe. A rIte dakShiN dishA
taraph AvelI gangA ane sindhu – be nadIothI ane pUrva
– pashchim vistarelA vijayArdha parvatathI
bharatakShetranA chha khanD thayA.
have, mahA himavAn parvat par sthit mahApadma hdanI dakShiN dishAmAnthI haimavat
kShetranI madhyamAnthI AvIne tyAn rahel nAbhigiri parvatathI ardho yojan dUr rahetI, te ja
parvatanI ardhI pradakShiNA karIne rohit nAmanI nadI pUrva samudramAn gaI chhe. evI ja rIte
himavat parvat upar rahelA padma hdamAnthI uttar taraph AvIne, te ja nAbhigirithI ardho
yojan dUr rahIne, tenI ja ardhI pradakShiNA karIne rohitAsyA nAmanI nadI pashchim samudramAn
gaI chhe. AvI rIte rohit ane rohitAsyA nAmanI be nadIo haimavat nAmanA jaghanya
पूर्वापरसमुद्रस्पर्शिनो विजयार्द्धस्य गुहाद्वारेण निर्गत्य, तत आर्यखण्डार्द्धभागे पूर्वेण व्यावृत्य
प्रथमावगाहापेक्षया दशगुणेन गव्यूतिपञ्चकावगाहेन तथैव प्रथमविष्कम्भापेक्षया दशगुणेन
योजनार्द्धसहितद्विषष्टियोजनप्रमाणविस्तारेण च पूर्वसमुद्रे प्रविष्टा गङ्गा । तथा गङ्गावत्सिन्धुरपि
तस्मादेव हिमवत्पर्वतस्थपद्मह्दात्पर्वतस्यैवोपरि पश्चिमद्वारेण निर्गत्य पश्चाद्दक्षिणदिग्विभागेनागत्य
विजयार्द्धगुहाद्वारेण निर्गत्यार्यखण्डार्द्धभागे पश्चिमेन व्यावृत्य पश्चिमसमुद्रे प्रविष्टेति । एवं
दक्षिणदिग्विभागसमागतगङ्गासिन्धुभ्यां पूर्वापरायतेन विजयार्द्धपर्वतेन च षट्खण्डीकृतं
भरतक्षेत्रम् ।
अथ महाहिमवत्पर्वतस्थमहापद्मह्दाद्दक्षिणदिग्विभागेन हैमवतक्षेत्रमध्ये समागत्य
तत्रस्थनाभिगिरिपर्वतं योजनार्द्धेनास्पृशन्ती तस्यैवार्धे प्रदक्षिणं कृत्वा रोहित्पूर्वसमुद्रम् गता ।
तथैव हिमवत्पर्वतस्थितपद्मह्दादुत्तरेणागत्य तमेव नाभिगिरिं योजनार्धेनास्पृशन्ती
तस्यैवार्द्धप्रदक्षिणं कृत्वा रोहितास्या पश्चिमसमुद्रं गता । इति रोहिद्रोहितास्यासंज्ञं नदीद्वन्द्वं
हैमवतसंज्ञजघन्यभोगभूमिक्षेत्रे ज्ञातव्यम् । अथ निषधपर्वतस्थिततिगिञ्छनामह्दाद्दक्षिणेनागत्य
नाभिगिरिपर्वतं योजनार्धेनास्पृशन्ती तस्यैवार्धप्रदक्षिणं कृत्वा हरित्पूर्वसमुद्रम् गता । तथैव
138 ]
bRuhad – dravyasangrah