यत एव शुद्धात्मनो जातवेदस इव कालायसगोलोत्कूलितपुद्गलाशेषविलासकल्पो नास्तीन्द्रियग्रामस्तत एव घोरघनघाताभिघातपरम्परास्थानीयं शरीरगतं सुखदुःखं न स्यात् ।।२०।।
अथ ज्ञानस्वरूपप्रपञ्चं सौख्यस्वरूपप्रपञ्चं च क्रमप्रवृत्तप्रबन्धद्वयेनाभिदधाति । तत्र केवलिनोऽतीन्द्रियज्ञानपरिणतत्वात्सर्वं प्रत्यक्षं भवतीति विभावयति — परिणमदो खलु णाणं पच्चक्खा सव्वदव्वपज्जाया ।
सो णेव ते विजाणदि उग्गहपुव्वाहिं किरियाहिं ।।२१।। चाध्यात्मग्रन्थत्वान्नोच्यन्त इति । अयमत्र भावार्थः — इदं वस्तुस्वरूपमेव ज्ञातव्यमत्राग्रहो न कर्तव्यः । कस्मात् । दुराग्रहे सति रागद्वेषोत्पत्तिर्भवति ततश्च निर्विकारचिदानन्दैकस्वभावपरमात्मभावनाविघातो भवतीति ।।२०।। एवमनन्तज्ञानसुखस्थापने प्रथमगाथा केवलिभुक्तिनिराकरणे द्वितीया चेति गाथाद्वयं गतम् । इति सप्तगाथाभिः स्थलचतुष्टयेन सामान्येन सर्वज्ञसिद्धिनामा द्वितीयोऽन्तराधिकारः समाप्तः ।। अथ ज्ञानप्रपञ्चाभिधानान्तराधिकारे त्रयस्त्रिंशद्गाथा भवन्ति । तत्राष्टौ स्थलानि । तेष्वादौ
TIkA — jem agnine lokhanDanA goLAnA tapta pudgalono samasta vilAs nathI (arthAt agni te lokhanDanA goLAnA pudgalonA vilAsathI — temanI kriyAthI — bhinna chhe) tem shuddha AtmAne (arthAt kevaLagnAnI bhagavAnane) indriyasamUh nathI; tethI ja jem agnine ghor ghaNanA ghAnA mAranI paramparA nathI (arthAt lokhanDanA goLAnA sansargano abhAv thatAn ghaNanA bhayankar uparAchhAparI ghAno mAr agnine paDato nathI) tem shuddha AtmAne sharIrasambandhI sukhadukh nathI.
bhAvArtha — kevaLIbhagavAnane sharIrasambandhI kShudhAdidukh ke bhojanAdisukh hotun nathI tethI temane kavalAhAr hoto nathI. 20.
have, gnAnanA svarUpano vistAr ane sukhanA svarUpano vistAr krame pravartatA be adhikAro dvArA kahe chhe. temAn (pratham), atIndriy gnAnarUpe pariNamelA hovAthI kevaLI- bhagavAnane badhun pratyakSha chhe em pragaT kare chhe —
36pravachanasAr[ bhagavAnashrIkundakund-