192 ]
एवमेकदा प्रस्थप्रमाणे घृते जाते घृतस्य१ भाजनं पादान्ते धृत्वा शीतकाले तृणकुटीरकद्वारे अग्निं च पादान्ते कृत्वा२ रात्रो संस्तरे पतितः संचिन्तयति, अनेन घृतेन बहुतरमर्थमुपार्ज्य सार्थवाहो भूत्वा ३सामन्तमहासामन्तराजाधिराजपदं प्राप्य क्रमेण सकलचक्रवर्ती भविष्यामि यदा, तदा च मे सप्ततलप्रासादे शय्यागतस्य पादान्ते४ समुपविष्टं स्त्रीरत्नं पादौ मुष्टया ग्रहीष्यति न जानासि पादमर्दनं कर्तुमिति स्नेहेन भणित्वा स्त्रीरत्नमेवंपादेन ताडयिष्यामि, एवं चिन्तयित्वा५
द्वारे संधुक्षितोऽग्निः सुतरां प्रज्वलितः । ततो द्वारे प्रज्वलिते निःसर्तुमशक्तो दग्धो मृतो दुर्गति गतः इच्छाप्रमाणरहितपंचमाव्रतस्य ।।६५।।
e pramANe ek divas prasthapramAN ghI thatAn, ghInun vAsaN paganI AgaL mUkyun ane shiyALAmAn ghAsanI jhUmpaDInAn bAraNe paganI najIk agni saLagAvI bistarA par paDI vichAr karavA lAgyo ‘‘A ghIthI bahu dhan kamAIne hun vepArI thaIsh ane krame – krame sAmanta, mahAsAmanta ane rAjAdhirAjanun pad prApta karIne badhAno chakravartI thaIsh jyAre hun mArA sAt mALanA mahelamAn palangamAn poDhIsh, tyAre pag AgaL beThelI mArI sundar strI hAthanI muThThIthI mArA be pag dAbashe. (te vakhate) ‘‘tane pag dAbatAn AvaDatun nathI’’ — em snehathI kahIne te sundar strIne AvI rIte pagathI lAt mArIsh.’’
em vichArIne chakravartInA rUpanA AveshamAn pag vaDe lAt mArI; tethI te ghInun vAsaN paDI gayun ane bAraNA AgaL saLagAvelo agni te ghIthI vadhu prajvalit thayo. bAraNun saLagatAn te bahAr nIkaLI shakyo nahi, tethI te baLIne marI gayo ane durgati pAmyo.
A pramANe ichchhAparimANarahit pAnchamA avratanI kathA chhe. 5.
bhAvArtha : — 1. hinsAmAn dhanashrI sheTh, 2. asatyamAn satyaghoSh, 3. chorImAn ek tapasvI, 4. kushIlamAn yamadanD koTavAL ane 5. parigrahamAn shmashrunavanIt (lubdhadatta) vaishya — e visheShapaNe prasiddha thayAn chhe.
‘‘........koI rUDun AcharaN thatAn samyakchAritra thayun kahIe chhIe. tyAn jeNe jainadharma angIkAr karyo hoy athavA koI nAnI – moTI pratignA grahaN karI hoy tene shrAvak kahIe १. तस्य घ । २. धृत्वा ग । ३. राज्यपदं । ४. तदुपविष्टं घ । ५. चिन्तयता नेम घ । ६. पतितं घ श्रवणोत्तमाः घ ।