kahAnajainashAstramALA ]
तत्परमप्रकर्षप्रसिद्धेर्वीतरागतासंभवे भोजनाभावपरमप्रकर्षोऽपि तत्र किं न स्यात्, तद्भावनातो भोजनादावपि हान्यतिशयदर्शनाविशेषात् । तथा हि — एकस्मिन् दिने योऽनेकवारान् भुंक्ते, कदाचित् विपक्षभावनावशात् स एव पुनरेकवारं भुंक्ते । कश्चित् पुनरेकदिनाद्यन्तरित- भोजन; अन्यः पुनः पक्षमाससंवत्सराद्यन्तरितभोजन इति । किं च — बुभुक्षापीडानिवृत्ति- र्भोजनरसास्वादनाद्भवेत् तदास्वादनं चास्य रसनेन्द्रियात् केवलज्ञानाद्वा ? रसनेन्द्रियाच्चेत् मतिज्ञानप्रसंगात् केवलज्ञानाभावः स्यात् । केवलज्ञानाच्चेत् किं भोजनेन ? दूरस्थस्यापि त्रैलोक्योदरवर्तिनो रसस्य परिस्फु टं तेनानुभवसंभवात् । कथं चास्य
jo em kahevAmAn Ave ke vipakSha (viruddha - viparIt) bhAvanAnA vashathI rAgAdinI hInatAno atishay jovAmAn Ave chhe (arthAt rAgAdikathI viruddha bhAvanA karavAthI rAgAdikamAn hnAs jovAmAn Ave chhe). kevalI bhagavAnamAn tenI (rAgAdikanA hnAsanI) param prakarShatA (charam sImA) siddha hovAthI temane vItarAgatA sambhave chhe. (temanI vItarAgatAmAn bAdh Avato nathI.) teno uttar e chhe ke jo em chhe, to temanAmAn bhojananA abhAvanI param prakarShatA paN kem na hoI shake? kAraN ke bhojananA abhAvanI bhAvanAthI bhojanAdikamAn paN (sAmAnya manuShya ane bhagavAn bannemAn) avisheShapaNe hnAsano atishay jovAmAn Ave chhe.
te A pramANe - je ek divasamAn anekavAr bhojan kare chhe te ja vipakSha bhAvanAthI (rAganA - ichchhAnA abhAvasvarUp bhAvanAthI) kadAchit ekavAr bhojan kare chhe. koI to ek divasanA Antare bhojan kare chhe, to vaLI anya koI pakSha, mAs, varShAdinA Antare bhojan kare chhe.
vaLI bIjI vAt e chhe ke arahant bhagavAnane jo bubhukShA sambandhI pIDAnI nivRutti bhojananA rasAsvAdathI thatI hoy to ame pUchhIe chhIe, ke te rasAsvAdan temane rasanendriyathI thAy chhe ke kevalagnAnathI? jo rasanendriyathI thAy chhe em kaho to temane matignAnano prasang AvavAthI kevalagnAnano abhAv thAy. A doShathI bachavAne mATe jo kevalagnAnathI rasAsvAdan thAy chhe em kaho to bhojananI shI jarUr chhe? kAraN ke dUr rahevA chhatAn paN traN lokanI andar vartatA rasano parispaShTa (pratyakSha) anubhav kevalagnAn dvArA thaI shake chhe.