संचेतयमानो मोहरागद्वेषपरिणतत्वात् ज्ञेयार्थपरिणमनलक्षणया क्रियया युज्यते । तत एव च क्रियाफलभूतं बन्धमनुभवति । अतो मोहोदयात् क्रियाक्रियाफले, न तु ज्ञानात् ।।४३।।
ज्ञानावरणादिमूलोत्तरकर्मप्रकृतिभेदाः जिनवरवृषभैर्नियत्या स्वभावेन भणिताः, किंतु स्वकीय- शुभाशुभफलं दत्वा गच्छन्ति, न च रागादिपरिणामरहिताः सन्तो बन्धं कुर्वन्ति । तर्हि कथं बन्धं करोति जीवः इति चेत् । तेसु विमूढो रत्तो दुट्ठो वा बन्धमणुभवदि तेषु उदयागतेषु सत्सु कर्मांशेषु
मोहरागद्वेषविलक्षणनिजशुद्धात्मतत्त्वभावनारहितः सन् यो विशेषेण मूढो रक्तो दुष्टो वा भवति सः केवलज्ञानाद्यनन्तगुणव्यक्तिलक्षणमोक्षाद्विलक्षणं प्रकृतिस्थित्यनुभागप्रदेशभेदभिन्नं बन्धमनुभवति । ततः स्थितमेतत् ज्ञानं बन्धकारणं न भवति कर्मोदयोऽपि, किंतु रागादयो बन्धकारणमिति ।।४३।। अथ
केवलिनां रागाद्यभावाद्धर्मोपदेशादयोऽपि बन्धकारणं न भवन्तीति कथयति ---ठाणणिसेज्जविहारा धम्मुवदेसो य स्थानमूर्ध्वस्थितिर्निषद्या चासनं श्रीविहारो धर्मोपदेशश्च णियदयो एते व्यापारा नियतयः स्वभावा
te sansArI, te udayagat karmAnshonI hayAtImAn, chetatAn -jANatAn -anubhavatAn, moh -rAg -dveShamAn pariNat thavAthI gney padArthomAn pariNaman jenun lakShaN chhe evI (gneyArthapariNamanasvarUp) kriyA sAthe joDAy chhe; ane tethI ja kriyAphaLabhUt bandhane anubhave chhe. AthI (em kahyun ke) mohanA udayathI (arthAt mohanA udayamAn joDAvAnA kAraNe) kriyA ne kriyAphaL thAy chhe, gnAnathI nahi.
bhAvArtha — sansArI sarva jIvone karmano uday chhe, parantu te uday bandhanun kAraN nathI. jo karmanimittak iShTa -aniShTa bhAvomAn jIv rAgI -dveShI -mohI thaI pariName to bandh thAy chhe. AthI e vAt siddha thaI ke gnAn, udayaprApta paudgalik karmo ke karmanA udayathI utpanna dehAdinI kriyAo bandhanun kAraN nathI, bandhanAn kAraN kevaL rAg -dveSh -mohabhAvo chhe. mATe te bhAvo sarva prakAre tyAgavAyogya chhe. 43.
have kevaLIbhagavantone kriyA paN kriyAphaL ( – bandh) utpanna karatI nathI em upadeshe chhe —