यथा हि केषांचिन्नक्तंचराणां चक्षुषः स्वयमेव तिमिरविकरणशक्तियोगित्वान्न तदपाकरणप्रवणेन प्रदीपप्रकाशादिना कार्यं, एवमस्यात्मनः संसारे मुक्तौ वा स्वयमेव सुखतया परिणममानस्य सुखसाधनधिया अबुधैर्मुधाध्यास्यमाना अपि विषयाः किं हि नाम कुर्युः ।।६७।। वा योऽसौ दिव्यो देवदेहः सोऽप्युपचारं विहाय सुखं न करोति । विसयवसेण दु सोक्खं दुक्खं वा हवदि सयमादा किंतु निश्चयेन निर्विषयामूर्तस्वाभाविकसदानन्दैकसुखस्वभावोऽपि व्यवहारेणानादि- कर्मबन्धवशाद्विषयाधीनत्वेन परिणम्य सांसारिकसुखं दुःखं वा स्वयमात्मैव भवति, न च देह इत्यभिप्रायः ।।६६।। एवं मुक्तात्मनां देहाभावेऽपि सुखमस्तीति परिज्ञानार्थं संसारिणामपि देहः सुखकारणं न भवतीतिकथनरूपेण गाथाद्वयं गतम् । अथात्मनः स्वयमेव सुखस्वभावत्वान्निश्चयेन यथा देहः सुखकारणं न भवति तथा विषया अपीति प्रतिपादयति — जइ यदि दिट्ठी नक्तंचरजनस्य दृष्टिः तिमिरहरा अन्धकारहरा भवति जणस्स जनस्य दीवेण णत्थि कायव्वं दीपेन नास्ति कर्तव्यं । तस्य प्रदीपादीनां यथा प्रयोजनं नास्ति तह सोक्खं सयमादा विसया किं तत्थ कुव्वंति तथा
anvayArtha — [यदि] jo [जनस्य दृष्टिः] prANInI draShTi [तिमिरहरा] timiranAshak hoy to [दीपेन नास्ति कर्तव्यं] dIvAthI kAI prayojan nathI arthAt dIvo kAI karato nathI, [तथा] tem jyAn [आत्मा] AtmA [स्वयं] svayam [सौख्यं] sukharUp pariName chhe [तत्र] tyAn [विषयाः] viShayo [किं कुर्वन्ति] shun kare chhe?
TIkA — jem koI *nishAcharonAn netro svayamev andhakArane naShTa karavAnI shaktivALAn hovAthI, andhakArane dUr karavAnA svabhAvavALA dIpak -prakAshAdikathI kAI prayojan nathI (arthAt dIvA vagereno prakAsh kAI karato nathI), tem — joke agnAnIo ‘viShayo sukhanAn sAdhan chhe’ evI buddhi vaDe viShayono phogaT adhyAs ( – Ashray) kare chhe topaN — sansAramAn ke muktimAn svayamev sukhapaNe pariNamatA A AtmAne viShayo shun kare chhe?
bhAvArtha — sansAramAn ke mokShamAn AtmA potAnI meLe ja sukharUp pariName chhe; temAn viShayo akinchitkar chhe arthAt kAI karatA nathI. agnAnIo viShayone sukhanAn kAraN mAnIne nakAmA temane avalambe chhe! 67.
116pravachanasAr[ bhagavAnashrIkundakund-
*nishAcharo = rAtre pharanArA — ghuvaD, sarpa, bhUt vagere.