एक्कं खलु तं भत्तं अप्पडिपुण्णोदरं जहालद्धं । चरणं भिक्खेण दिवा ण रसावेक्खं ण मधुमंसं ।।२२९।।
एककाल एवाहारो युक्ताहारः, तावतैव श्रामण्यपर्यायसहकारिकारणशरीरस्य धारण- त्वात् । अनेककालस्तु शरीरानुरागसेव्यमानत्वेन प्रसह्य हिंसायतनीक्रियमाणो न युक्तः, देहेऽपि ममत्वरहितस्तथैव तं देहं तपसा योजयति स नियमेन युक्ताहारविहारो भवतीति ।।२२८।। अथ युक्ताहारत्वं विस्तरेणाख्याति – एक्कं खलु तं भत्तं एककाल एव खलु हि स्फु टं स भक्त आहारो युक्ताहारः । कस्मात् । एकभक्तेनैव निर्विकल्पसमाधिसहकारिकारणभूतशरीरस्थितिसंभवात् । स च कथंभूतः । अप्पडिपुण्णोदरं यथाशक्त्या न्यूनोदरः । जहालद्धं यथालब्धो, न च स्वेच्छालब्धः । चरणं भिक्खेण
bhAvArtha — shramaN be prakAre yuktAhArI siddha thAy chhe (1) sharIr par mamatva nahi hovAthI tene uchit ja AhAr hoy chhe tethI te yuktAhArI arthAt uchit AhAravALo chhe. vaLI (2) ‘AhAragrahaN AtmAno svabhAv nathI’ evA pariNAmasvarUp yog shramaNane vartato hovAthI te shramaN yukta arthAt yogI chhe ane tethI teno AhAr yuktAhAr arthAt yogIno AhAr chhe. 228.
have yuktAhAranun svarUp vistArathI upadeshe chhe —
anvayArtha — [खलु] kharekhar [सः भक्तः] te AhAr ( – yuktAhAr) [एकः] ek vakhat, [अप्रतिपूर्णोदरः] UNodar, [यथालब्धः] yathAlabdha ( – jevo maLe tevo), [भैक्षाचरणेन] bhikShAcharaNathI, [दिवा] divase, [न रसापेक्षः] rasanI apekShA vinAno ane [न मधुमांसः] madh- mAns rahit hoy chhe.
TIkA — ek vakhat AhAr te ja yuktAhAr chhe, kAraN ke teTalAthI ja shrAmaNya- paryAyanA sahakArI kAraNabhUt sharIr Take chhe. [ekathI vadhAre vakhat AhAr te yuktAhAr nathI em nIche pramANe be prakAre siddha thAy chhe] (1) anek vakhat AhAr to sharIranA anurAgathI sevavAmAn Avato hovAthI atyantapaNe 1hinsAyatan karavAmAn Avato thako yukta
1. hinsAyatan = hinsAnun sthAn. [ekathI vadhAre vakhat AhAr karavAmAn sharIrano anurAg hoy chhe tethI te AhAr atyantapaNe hinsAnun sthAn bane chhe, kAraN ke sharIrano anurAg te ja sva -hinsA chhe.]