kahAnajainashAstramALA ]
मितः क्षणविभङ्गुरं ध्रुवमितः सदैवोदयात् ।
रहो सहजमात्मनस्तदिदमद्भुतं वैभवम् ।।२७३।।
nimittathI anekAkAr anubhavAy chhe, koI avasthAmAn shuddha ekAkAr anubhavAy chhe ane koI avasthAmAn shuddhAshuddha anubhavAy chhe; topaN yathArtha gnAnI syAdvAdanA baLathI bhramit thato nathI, jevun chhe tevun ja mAne chhe, gnAnamAtrathI chyut thato nathI. 272.
AtmAno anekAntasvarUp ( – anek dharmasvarUp) vaibhav adbhut (AshcharyakArak) chhe — evA arthanun kAvya have kahe chhe —
shlokArtha — [अहो आत्मनः तद् इदम् सहजम् अद्भुतं वैभवम्] aho! AtmAno te A sahaj adbhut vaibhav chhe ke — [इतः अनेकतां गतम्] ek taraphathI jotAn te anekatAne pAmelo chhe ane [इतः सदा अपि एकताम् दधत्] ek taraphathI jotAn sadAy ekatAne dhAraN kare chhe, [इतः क्षणविभङ्गुरम्] ek taraphathI jotAn kShaNabhangur chhe ane [इतः सदा एव उदयात् ध्रुवम्] ek taraphathI jotAn sadAy teno uday hovAthI dhruv chhe, [इतः परम - विस्तृतम्] ek taraphathI jotAn param vistRut chhe ane [इतः निजैः प्रदेशैः धृतम्] ek taraphathI jotAn potAnA pradeshothI ja dhAraN karI rakhAyelo chhe.
bhAvArtha — paryAyadraShTithI jotAn AtmA anekarUp dekhAy chhe ane dravyadraShTithI jotAn ekarUp dekhAy chhe; kramabhAvI paryAyadraShTithI jotAn kShaNabhangur dekhAy chhe ane sahabhAvI guNadraShTithI jotAn dhruv dekhAy chhe; gnAnanI apekShAvALI sarvagat draShTithI jotAn param vistArane pAmelo dekhAy chhe ane pradeshonI apekShAvALI draShTithI jotAn potAnA pradeshomAn ja vyApelo dekhAy chhe. Avo dravyaparyAyAtmak anantadharmavALo vastuno svabhAv chhe. te (svabhAv) agnAnIonA gnAnamAn Ashcharya upajAve chhe ke A to asambhavit jevI vAt chhe! gnAnIone joke vastusvabhAvamAn Ashcharya nathI topaN temane pUrve kadI nahoto thayo evo adbhut param Anand thAy chhe, ane tethI Ashcharya paN thAy chhe. 273.
pharI A ja arthanun kAvya kahe chhe —