एकस्मिन् काले एकं ज्ञानं जीवस्य भवति उपयुक्तम् ।
नानाज्ञानानि पुनः लब्धिस्वभावेन उच्यन्ते ।।२६०।।
artha — jIvane ek kALamAn ek ja gnAn upayukta arthAt
upayoganI pravRutti thAy chhe; ane labdhisvabhAvathI ek kALamAn nAnA
gnAn kahyAn chhe.
bhAvArtha — bhAvaindriy be prakAranI kahI chhe ek labdhirUp
tathA bIjI upayogarUp. tyAn gnAnAvaraNakarmanA kShayopashamathI AtmAmAn
jANavAnI shakti thAy tene labdhi kahe chhe ane te to pAnch indriy tathA
man dvArA jANavAnI shakti ek kALamAn ja rahe chhe, parantu temAn upayoganI
vyaktirUp pravRutti chhe te gney pratye upayukta thAy chhe tyAre ek kALamAn
ekathI ja thAy chhe. evI ja kShayopashamagnAnanI yogyatA chhe.
have, vastune anekAtmapaNun chhe to paN apekShAthI ekAtmapaNun paN
chhe em kahe chhe —
जं वत्थु अणेयंतं एयंतं तं पि होदि सविपेक्खं ।
सुयणाणेण णएहिं य णिरवेक्खं दीसदे णेव ।।२६१।।
यत् वस्तु अनेकान्तं एकान्तं तदपि भवति सव्यपेक्षम् ।
श्रुतज्ञानेन नयैः च निरपेक्षं दृश्यते नैव ।।२६१।।
artha — je vastu anekAnta chhe te apekShAsahit ekAnta paN chhe.
tyAn shrutagnAnapramANathI sAdhavAmAn Ave to vastu anekAnta ja chhe tathA
shrutagnAnapramANanA ansharUp nayathI sAdhavAmAn Ave to vastu ekAnta paN
chhe ane te apekShArahit nathI. kAraN ke, nirapekSha nay mithyA chhe arthAt
nirapekShatAthI vastunun svarUp jovAmAn Avatun nathI.
bhAvArtha — vastunA sarva dharmone ek kALamAn sAdhe te pramAN chhe
tathA tenA ek ek dharmone ja grahaN kare te nay chhe. tethI ek nay
bIjA nayanI sApekShatA hoy to vastu sAdhI shakAy paN apekShArahit
lokAnuprekShA ]
[ 139